Mi a legjobb módja egy szivar meggyújtásának?

A rövid válasz: Lassan, kis hővel.

A gyufával vagy a normál gáz öngyújtóval generált hő elegendő ahhoz, hogy a szivart meggyújtsuk. Ez azonban egy kis türelmet igényel. Gyakran láthatunk valakit egy szivarral a szájában, miközben a szivar végéhez közel tart egy vihargyújtót, és dühösen pöfékel. Az ebből eredő hő egyértelműen túl sok a szivarnak. A dohány túl forró, az íz pedig kesernyés lesz. A szivar lehűlése több percig is eltarthat. Ez a hatás súlyosbodik, ha a dohányzó gyakran és erőszakosan szív a szivarból.

Ideális esetben a lángnak fel kell melegítenie a szivart anélkül hogy hozzáérintenénk, de ez sok türelmet és gyakorlatot igényel. Ha még nincs gyakorlatod ebben, a gáz öngyújtó vagy a gyufa kíváló alternatívát jelent a vihargyújtó forró, kék lángjával szemben. Ezek nem termelnek elég hőt ahhoz, hogy a szivar keserűvé váljon, ugyanakkor így is el kell kerülni közben a szivar belélegzését.

A végnek egyenletesen kell égnie a szivar teljes átmérőjén keresztül. Ha finoman ráfújunk a meggyújtott végre ellenőrizhetjük, hogy teljesen ég-e. Kezdjük a szél melegítésével, a burkolólevelet és a kötőlevelet meggyújtva. A kötőlevél különösen jó égési tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek elősegítik a tölteléklevél meggyújtását és az egyenletes égés elérését.

Ha a szivar kialudt, ismételjük meg a folyamatot miután eltávolítottuk az összes hamut, ha még nem esett le magától. A hamu megvédi a szivar parázsát, ezért ha hamuval a végén próbáljuk meg meggyújtani a szivart, a folyamat hosszabb ideig fog tartani, és nehezebb lesz egyenletes égést elérni.